biológiai és vegyszermentes növényvédelem
Biológiai és vegyszermentes növényvédelem
previous arrow
next arrow

Egres/Köszméte

Egres (köszméte) – a sokoldalú bogyós gyümölcs

Az egres (Ribes uva-crispa), más néven köszméte, a ribiszkefélék családjába tartozó, bokros növekedésű, lombhullató cserje, amely hazánkban régóta ismert és kedvelt gyümölcs. Fajtától függően június közepétől július végéig érleli termését, így a szezon korai szakaszában kínál friss, feldolgozható gyümölcsöt.

Az egres termése kerek vagy ovális, különböző méretű és színű lehet – a halványzöldtől a sárgáson át a pirosas, bordó árnyalatokig. Héja lehet sima vagy enyhén szőrös, húsa pedig lédús, savanykás vagy édes, fajtától és érettségi foktól függően.

Kiemelkedő vitamin- és ásványianyag-tartalma (főként C-vitamin, kálium, kalcium és vas) révén immunerősítő, emésztést segítő, gyulladáscsökkentő hatású, ezért a friss fogyasztás mellett gyógyhatású gyümölcsként is számon tartják.

Felhasználása sokoldalú: féléretten kiváló dzsem, lekvár, szósz, szörp, befőtt vagy gyümölcsleves készítésére, míg teljes érettségben kellemesen édes íze miatt frissen is fogyasztható. A félérett állapotban szedett gyümölcs jól tárolható és fagyasztható.

A legtöbb fajta jól alkalmazkodik a hazai klímához, a napos fekvést, jó víz- és levegőgazdálkodású talajt kedveli. Az újabb nemesítésű fajták között találunk tüskétlen, gépi szüretre alkalmas, fagyálló változatokat is, melyek gondozása és betakarítása is egyszerűbb. Bokrai törzses vagy bokorformára nevelhetők, metszést igényelnek, de kevésbé hajlamosak a túlzott elsűrűsödésre.

Az egres termőhelye és gondozása jelentősen befolyásolja a gyümölcs minőségét és ízét, ezért érdemes a fajtaválasztást a helyi adottságokhoz igazítani.

Piros bogyójú egres fajták

(hamarosan)